2010. szeptember 10., péntek

Mai munkamenetem 2008.május 8. 23:52

Ahogy montamismá, ölég keveset aluttam az iccaka. Ámomba, még kinnjártam a hetedik határba oszt azokka a randa birgékke hánkolóttam rendessen. Vagy a barnaképűek akartak ecsivázni belülük, hun meg a a farkasok fenekettek értük. Reggő, nagyon kijizzattam magamot, mintha a szalunnábúl gyöttem vóna ki agyongőzülve. Bekapkottam a reggeleli falatokat kis pályinka kiséretibe, oszt mentem is a szomszédba a távolléti üdőmbű kifolyólagos tényállásokat meghagatni. Még meg is órrútam a Sanyikomára, me igöncsak ehanyagóta a Böske tehenet, nembszéve az ágrágó mariskámrú a kecskérűl. Nagyon legirhesettek az héccencség! Hijába bizongatta neköm a maga igazát, hát hun itten a zigasság? Gondullom, a Margetta koketátak állandójan! A zállatoknak meg coki vót! Ne is bizzék meg az embörgyereke a szomszéggyába, ha nem muszájj akkorse! Menni meg muszájvótam, me nagyon kitellett a böcsületem a női nem tekintetibe. De, mosmá aszondom, megjavútam! Jóember lett Lajos! Mosmá nem csapong egyik lánytú a másik asszonyig! Erősen egondúkottam az élet nagy folyását megtekintve, ho minek is él a zember e világban? Azé, hogy legyen? Vagy csak egyen? Inkább igyon! Szóval, mekköne má házasonnom is, me öléggé megmacskásodott má a legénységem! Kék keresni, valami jóféle, engedelmes fehérnépnek valót. De, hát hun tanánék én illent? Gyönnek ide, gyönekhozzám a fehérnépek, de el is mennek hamarost. Tesznek-vesznek oszt mire bekéne bújni a a dunyha alá, elis illannak nagy szemérmességükbe folytán. Ajislehet, ho nem vót eggyértelmű az komolyságom kinyilatkozása a máskéntet meghagyólag. Na, ezen is ekőne má gondúkonnom! Közbemeg ugye ment az idő, hogy csak most értem haza. A kocsmábú! Me Zsigaszomszéda meg ott akattam össze ám. Ammegcsak mindig a Treszka ángyom felű érdeklődik. Hát vigye má a vénasszonyt! Na, mostanra má jó kifárattam agyilag is,,meg máskülönben se, oszt jóccakát kívánok mindannyiótoknak: Lajos
Megjegyzések


Éva megjegyzése:

Kedves Lajosom, nem felejtettem el ám magát, csak annyi a munka, hogy nem tudok jönni.Ahogy magi szokta mondanyi, a munka frontyán állok helyt! De most osztán nagyon! De a szűvemben benne van, meg a gondulatomban is kend! Oszt, ha több időm lesz, majd tovább maradok maginál.

Puszikájja: Éva május 15. 22:09

Csuta Lajos megjegyzése:

Drága Galambom! Szívbű örülök, hogy még mindig illen jó érzésekke visetetik irányomba. Magit, mindig a tisztösség és böcsület mirtuszkoszorujja övezete alatt fogadom itt a tanyámon. Aszta kedves folyamaányát a kegyed írásának, hogy tunnám én nélkülözni ezekutánna is! Maradok magának a plátói mihöztartás szántófőggyinek igyenes barázdit illetőjen, kedves, szívemnek barázdabillegetőjje. Csókújja, és imággya kendet : Lajos május 12. 0:05

Éva megjegyzése:

Drága Lajos! Nagyon is ismerem kendet, és nem is értettem félre sömmit. Éppen ezért köll maga neköm továbbra is, mert jó embör, hijányozna nagyon ha nem lenne. Mert azírt benen van ám a szűvemben. Maradgyon is meg ijennek, és örömmel jövök magihoz! Meg is puszikálom, és minden jót kívánok.

Éva galambgya magának:-))) május 11. 10:42

Csuta Lajos megjegyzése:

Aranyos, Drága, Jó Éva lölköm! Persze, ho elfogadom aszta szép kezivel írt válaszmondókájját! Magi olyan jó, hogy jobbat e se tunnék képzeni kegyedtű! Akár, egy angyal! Nagyon meghatóttam a bejegyzíse óvasása alatt. Telles mirtíkbe igaza van! Az élet ollan rövid, ho nemigen lehet visszadobni a kinátt lehetőségeket. Minden örömöt ki köll használni, pláne, ha az másoknak is örömöt nyújt. Maga sokka többet érdeműne, mintse amit a helzete nyújt az életibe. Há, mitgondút fellűlem? Hogyne gyühetne hozzám ide a tanyámra! Nagy szivességgel, és tisztessége várom! Gyűjjön, csak gyüjjék! Ha, mások leszóllása kerekenne ki esetenként ebbű a francos írásombú, az csak a véletlen, vagy a túlzott kifacsarodás műve lehet! Hát, nem ismer még mindig engömet?!

Csókullom a kezit, meg az orcájját is: Lajos május 11. 9:19

Éva megjegyzése:

Lajosom, Márton gazda nem hiteget, megbeszíltük mi ezt a kacsolatot annak rendgye-módgya szerint. Ussem tudnánk együtt élni, merho több akadálya van nekijje.Ölég sok minden a saját országunkho köt: munka, neki gyerekei, nekem szülém.Bonyolultabb, mint hinné! Hogy másfelé kacsingassak, elébb kellett volna erről döntenem. Saját gyerek nem lösz. Benne vagyok a korban ezügyben.Csoda nem történik. Vagy kesergek emiatt napestig, vagy elfogadom a másét. A fiúknak meg anyikájuk nem vót. Tomi gyerök 5 éves, Márk fijú meg 9 vót, mikor anyika meghalt. Már nagyobbak vótak mikor megösmertem üket. Vót az elejin úgy, hogy talán M. gazdával mégsem maradok együtt. Oszt tudja, hogy Márton mellett ki szorgalmazta a visszatértemet? Hát a fijukák...Eccö sírtam, mert ojan is volt. Elvonultam egy másik szobába oszt ott vót a fijukékpuzzle játékja. Elkezdtem rakigatnyi, hogy megnyugogygak. Oszt ki jött utánam. Márk fijú. Leült mellém, szó nálkül, könnyes szmivel rakugatta velöm a darabkékat. Aptyuk nem gyütt be, merthogy nem is vette észrehogy böbülök. Van ijjen.

Ha nincssaját, akkor keresnyi köll. Mert gyerök az köll. Gyereknek meg anyika.Nem árvának lennyi. ha nem is igaz, de valaki köll, aki a nőséget képviseli. Mert különben ki kötözte vóna velük a szalonycukrot, ki sütött vóna nekik csokoláta tortát, ki tollasozott vóna velük 35 fokban Békéscsabán egy 10 kg-os dinnye benyomása után. Balatonyon ki vert vóna velük sátrat, és bicajjozott vóna velük Zánkára? Prágát ki mutatta volna meg nekik, és ki sörözött volna valük egy sörözőben? Ki kötütte volna meg a nyakkendüt iskulbál elütt.Ezekben is vót részem.Aptyuk is csinyálta velük, de azt hiszi, hogy neköm nem hiányzottak vóna az életümből ezek az élmények. Merho sajáttal poronttyal nem csinyálhattam, hát ez is öröm. Kerestem örömöt magamnak. Nézőpont kérdése, ahogy egy idézet is mondgya a blogumban. Most itt tartunk kapcsoltilag, oszt még lehöt másképpis. Ha ű nyudíjba megyen a fijjuk elvégzik az eggyetemet, akkor talán más lösz a felállás. De mondum, át van ez beszélve. Egyik fijú építeni fog nagy házakat, ha mérnök lesz, a másik meg a médiában dolgozik. Animácijókat csinyál, rajfilmeket, és számítógépbe játékprogramokat.

Mert keseregni sem jó ám mindig. Elfogadni, örülni annak, ami adatott, az sem rossz megközelításe a tényállásnak, ha nem tud az embör változtatni.Vagy megbetegíti magát. Hát ,akkor inkább az elübbi.Azt írja, ez kő neköm. Ez van, és elfogadtam. Neki sem vót könnyű életje.Elhiheti kend, ha nem is beszílek rulla.Tanútam is tülle sokat, az is igaz, hogy ő is tüllem. Kölcsönös a lecke.

Annak örülök, hogy nem János gazdárul szól az a maga szájábu, ami. Meghogy magi is úgy látja, hogy rendös embör. Azt hittem védenyem köll itt, de maga nem adott rá okot. Ennek örülök!

Papagazdárul is nagyjábul egy a véleményünk.

Köszönöm, hogy sóhajtások közepette elfogadta a válaszomat. Azért ugyi jöhetek ide a tanyájára? Merho nem szeretném magát elveszítenyi. Merthogy jó ezt azt a maga okos fejivel megbeszílni.

Puszikájja: Éva lölke

május 11. 0:15

Csuta Lajos megjegyzése:

Hű, de nagy szomorúság csöpörödött belé a szíven gyökere tájékába. Tuttamén, ho van Magácskának aza "M" nevű Mártonja. Nade, akko ménem lépett mán a kegyed irányába érdemlegessen, meg főképpen, rengye-móggya szeint:! Hát én illent nem csinyánék, hogy hűdesok éveken át hitegetem a szívemnek kedve asszonynakvaló hölgyeket, hanem a férfijasság szabálya szörint má rég mekkértem vón a magi szép kis kezit. Magi, kiteszi érte azta szép kis lölkit, ű meg csak ruccangat ide-oda? Ha, gondújja! Tudomén mi hányzik magácskának! Egy jó kis családi fészek, ahun van is valami a fészekajjában. Azé, nagyon sajog a szivem a kegyed ilyenforma állapottya mijatt. Me, hogy aggya az ki magát, hogy nincs otthun egy szerető szív, meg ölelő kar? Én, bizon, mögböcsűtem vón kegyedet reggetű napestig! Millen dolog ez a se ilyen, se ulyan kapcsulat? De, ha Maginak pont ez köll,há az egésszen más! Nemvagyokén kibékűve, az illen majhonnem plátói kapcsulatta! Vagy van igaziból, vagy nincs! Hejába kezelli kegyed a Márton úraság gyermekeit szinte sajátjaként, az sosem lesz ugyanaz.....

Mondok, Lajos! Ha eza szépreményű lejányzó kosaratfonna neköd, akko, eddarabig még aglegény maracc! Ami, a szivemen, aza zírásomba is! Angyalom, nem bántottam én senki embör fiját! Fére teccett asztat röndössen érteni! Főleg János gazdát nem bántanám! Mer, ű neköm, igön mintaértékű formákot mutataott eddigis. Abbú, a kis huncutt mondókábúl követkesztetett ere? Ez egy nótábú lett adaptáva szabad folyás szerint. De, azé, látom, ho kétségek is fölmerűtek, mer azé később nyilatkozott valami effélét irányomba. A paparigórú se szótam különössebben rosszakat, csak az őszint gondulatmenettyit hántorgattam föl a magam móggyán! Me, azé kicsit féltékenségbe is hozott engöm, mosmá barátom, papariggó!

Nagy sóhajtások közepette, és a reménység alábbhagyásának viszontagságába: Csókujja Lajos, aki marad őszinte hódullója és imádója is egyben, de kettőben is talán. május 10. 22:50

Éva megjegyzése:

Oszt ajis lehöt hogy nem J. gazdárul szólt úgy ahogy, akkor meg én kérek magátul elnézést. De én tegnap 3 embört emlegettem, oszt azt hittem őket veszi sorba a beszídje fonalát követve. Így állt össze a fejemben a kép. Oszt beindult nálam a védelmi rendszer.

Na, befejezem, mert csak félreértésekket szítok már a fáradt agyammal. Merthogy az, kicsit elfáradt. Sok a dóga neki.A zagyamnak... május 10. 19:55

Éva megjegyzése:

Ejnye, de széthúzódott ez az írás, nem így akartam pedig! Most hogy néz ki??? Akkora grádicsok vannak a sorok között, hogy nézni is rossz. Jó szellős, azt meg köll mondanyi az irás kinézettyit illetően.Már nem lehet rajta javítanyi , összetologatnyi.Így marad!

Még két dolog van a fejembön.
Leszólta azt a másik gazdát. Nem a papagazdát, hanem a másikat, akinek a képit néztem itt a maga falán. Csúnyát mondott rá. Keresse csak vissza. Igaz, hogy kipontozta, meg kétértelmü is, másképpen is lehet írteni, de neköm nem tetszik, ahogy nyilatkozott róla. J. gazda mondjuk úgy, hogy a védelmem alatt áll, mert nagyon rendös embör, és nem szeretném, ha maga úgy nyilatkozna róla, ahogy tette. Biztos viccelődött, de akkor is. Bántott a dolog, és meg is védené ő magát az ilyen szavaktól, de ha nem olvassa, nem tudja, hát én állok ittem melléje ez ügyben. Ne bántsa őt…Én kérem eztöt! Maga meg is lrti, és megköszönöm a neviben.

Oszt papagazdáról is szólnék.A tisztesség határain belül teszi a szépet ő is. Ennyi el is várható egy férfitól, de ö ugysem tesz többet. Viceclődik is, és értenyi kella viccet! Határok ki vannak cövekelve, oszt nem lépi azt át. Nem köll félnyije magának sem ettül. Mamka neki a világ közepe, és ez így van jól. Emlegetem papagazdát itt, mert szívemnek kedves embör. Oszt ennyi.
Na, akkor a férfijak frontyán tisztáztam itt egy-két tényállást.
Még egyszer puszijja, Éva

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése