Aranyos Lölkeim! Hámmá, hogyanis haraguttam vón meg az én drágolátos Bözsenénémre?! Há, ugyismer kend engömet? Jómongya asztat szivem pipitérgye! Értöm én a viccölődést, meg szeretöm is! Nembeszéve arrú, hogy még azönföllűl, el is várom! Me, itten nincsen hele a mestekétt, finomkodó beszídnek! Me, az igyenest szeretm a szóbul is, hát még a gyellembűl kifolyólagossan is! Ebbe, itt meg nem lehet hiba! Jómondom? Hát! A Desznyónak is nagyon megörütt az én lölköm pöndörödőjje, hát még a kokasnak! Bár, a kokasbúl nem jó ha több van! A szentigaz! Megosztán kéddudás eccsárdába esete se ippen előremutató, még tanyahelen se, hát még itten a virtujális háztájet tekintve se. Vöttem is fijatal tojókat, a kokasot követőjen. Ugyhogy lössz dóga dögivel! Csakasztán ráne mennyen az egéssége szegénynek! A kedvemet tekintvel, az ujjan amilyen! Hun illen, hun meg ullan! Esztmég a bajcom se tuggya erdményesen kibalancírozni. Esetleg, magik, ha szípen szóllanak a szivük citorájján! Me illenkó, etáttom aszta fenenagy lölkömet, oszt firedek a szíp beszídek gondolatömlenyitűl, akár a disznóm a dagonyás pocsétába. Továbbra is várom, szíp, vigasztalló és bisztató gondulattyaik harmónijájját, csókujja magikat: Lajos
Megjegyzések
Csuta Lajos megjegyzése:
Láthassák magik is! Ha, nem irok azabajj, ha meg irok, akko azabajj! A jóisten lábaszára se tud ezekenn a fehérnépeken kiigazonni! Bezzeg, ha űk irnak, akkó, mimgyá kajabányak, hó hun, meg ménem? július 26. 23:49
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése