Ejj, hogy egyem aszta kis aranyos szivit magicskának! Aki ilyen szép zengő, csöngettyűs versikéve örvendezteti meg a tárhelek betyárát, nevezetössen engem a nagy Lajosot, az bizony nagyon befészekelli magát Lajos ünge alatt dobbanó szüve tájékába. Mekkő hanni, nagyon szemléletös módon faragta versinek lábait, az én szorgosságom, koránkelésem, meg minden jóságom, és szépségem tekintetibe. Azis igaz, ho szeretöm a jószágot, meg a virágokat is. Különössen a krumplivirágot, me az a kedvencem. De ha kérhetöm a kisasszonyomat, ne önözzön engömet, me a tanyasi embörnek ez ujjan, mindha szidnák a teremészettyit! Szóliccson csak, Lajosomnak, vagy vaccsak eccörűen, szépséges Lajosomnak! Me ez közelána a valóság szemenszedett kiritikájjának mikéntyit tekintve is, a lölköm világának ábrándos vickándozásáhó, és ezön fölül is, meg pláne! Édes kis Brigihugicám, csókullom a kiskezit, és köszönöm a költői vénájának nekembuzdullását efféleképpen is: Lajos
Megjegyzések
Csuta Lajos megjegyzése:
Na, esztet a választ vártam én kiskegyidtűl! június 15. 1:02
Brigi megjegyzése:
Nagyon szívesen szépséges Lajosom :)) június 13. 21:58
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése